Visszérbetegség gyanúja esetén mielőbb érdemes szakorvosi kivizsgálást kérni, hogy megelőzhessük a betegség súlyosbodását, valamint a szövődmények kialakulását. A vizsgálatok során fájdalommentesen derülhet fény a különböző érszakaszok elégtelen működésére, valamint az esetleges kezelési lehetőségekre. Tartsuk szem előtt, hogy a kezdeti stádiumban lévő visszérbetegség sokkal eredményesebben és enyhébb módszerekkel gyógyítható, mint az olyan előrehaladottabb állapotban lévő, ahol már nem kerülhető el a műtét.
Kórelőzmények
A kivizsgálás mindig az anamnézis felvételével kezdődik, amely során a kórelőzményeket, a tüneteket és a hajlamosító tényezőket térképezik fel. Például, ha a családban előfordultak már visszeres megbetegedések, feltételezhető a veleszületett kötőszöveti gyengeség, illetve szintén hajlamosíthat a betegségre a túlsúly, a korábbi terhességek, az álló- és ülőmunka vagy a tartós fekvéssel járó állapotok.
Amennyiben a páciensnek korábban volt már érműtéte, érgyulladása, az erről kapott vizsgálati eredményeket, leleteket is vigyük magunkkal már az első találkozásra. Fontos beszámolni továbbá a rendszeresen szedett gyógyszerekről és fennálló betegségekről, amelyek befolyásolhatják a később alkalmazott terápiát.
Vizsgálat
Az orvos megtekinti és megtapintja a vénákat, az esetleges vizenyősséget, nyomásérzékenységet, illetve megmérheti a lábszárak körfogatát, hogy összehasonlítsa a két végtagot. A bőrfelszín feszülése szintén informatív lehet, akárcsak az ekcéma, amelynek jelenléte a keringés rossz állapotára hívhatja fel a figyelmet.
A műszeres vizsgálat során sor kerülhet a fájdalommentes, Doppler ultrahang eljárás alkalmazására is, amellyel a kezelőorvos képet kaphat a különböző érszakaszok elhelyezkedéséről, egymáshoz való kapcsolatukról, átjárhatóságukról, valamint az esetleges elzáródásokról vagy tágulatokról. A készülék alkalmas arra, hogy az érben lévő vér áramlásának irányát, illetve a billentyű elégtelenségének helyét is meghatározza.
A fényreflexiós rheográfiai vizsgálat a láb vérellátásáról ad képet a kezelőorvosnak. Ennek elvégzéséhez egy kis gyufásdoboz méretű eszközt ragasztanak a bőrre, amely megvilágítja a lábat, majd a visszavert fény színéből lehet következtetni a véráramlás sebességére. Ez az ép erekben gyorsabb, míg a kitágult vénákban lassabb.
Sor kerülhet a láb vénáinak speciális röntgenvizsgálatára a flebográfiára, amely során az erekbe kontrasztanyagot juttatnak. Ez a folyadék szépen eloszlik a vénákban, amelyek így jól láthatóan kirajzolódnak a röntgenfelvételeken. Ezt a vizsgálatot leginkább az érműtétek előtt alkalmazzák, hogy segítségével pontosan feltérképezzék az anatómiai viszonyokat.
Kezelés
A szakorvos a vizsgálati eredményektől függően különböző gyógymódokat javasolhat. Ilyen például az életmódváltás, a vénás torna, a kompressziós terápia, de felmerülhet a hagyományos, a lézeres vagy pedig a rádiófrekvenciás műtét szükségessége. Elmondható azonban, hogy minden gyógymód során elsődlegesen a vérrögképződés megelőzésére, valamint az érfalak megerősítésére kell törekedni.
A visszeres tünetekben segítségünkre lehetnek az olyan természetes eredetű bioflavonoidok is, mint például a diozmin. A gyógyszertárban vény nélkül kapható diozmin tartalmú készítmények képesek erősíteni a vénák falát és csökkenti áteresztőképességüket. Ezek a szájon át szedhető tabletták hatékonyan csökkentik a nehézláb-érzést, valamint az éjszakai lábikragörcsöket, ezért visszeres panaszok kezelésére alkalmazhatóak.
Antal Viktória
2019. 04. 17.