Ha az éren belüli nyomás valamiért megnő, és az érfal kitágul, megvastagszik, visszeres tágulat alakul ki. A betegség fő oka az ember két lábon való járása, amely erőteljes alsó végtagi vénás nyomást okoz. A betegség kialakulásához egyéb hajlamosító tényezők, valamint életmódbeli körülmények is hozzájárulnak.
Visszérbetegség
Hétköznapi értelemben véve a visszerességet a visszerek megbetegedésére értjük. A mindenkiben megtalálható vénák (visszerek) feladata a széndioxidban gazdag vér szállítása. Ha az erekben tartósan megnő a nyomás, a visszerek kitágulnak, ödémássá válva csomósan megcsavarodhatnak.
Visszérbetegség elsősorban az alsó végtagokon következik be, amelynek fő oka az, hogy az ember fejlődéstörténete során az alsó végtagban található erek nem alkalmazkodtak kellőképpen a két lábon járáshoz. A tartós megterhelés tovább növeli a betegség kialakulásának a kockázatát, valamint nagy szerepe van benne a genetikai hajlamnak is.
Okok és hajlamosító tényezők
Leggyakrabban a családban előforduló visszérbetegség, az örökletes hajlam és esetenként a véralvadási zavarok állnak a betegség kialakulásának hátterében, azonban a tartós álló-vagy ülő munka, a hosszú fekvőbetegségek, valamint az elhízás és a dohányzás is szintén komoly kockázati tényezők. Bár a vénás megbetegedés mindkét nemet érinti, a nemi hormonok, valamint a gyengébb vénafalak és kötőszövet miatt a nőknél gyakrabban fordul elő, különösen a terhesség idején, amikor a fokozott has űri nyomás még tovább emeli a visszérbetegség kialakulásának kockázatát.
Az életkor előrehaladásával az erek veszítenek a rugalmasságukból, emiatt kevésbé képesek ellátni a feladatukat, azaz a vér elszállítását, ezáltal megjelennek a kékes színű visszerek, amelynek színe a csökkent oxigéntartalmú pangó vérnek köszönhető. További visszerességre hajlamosíthat a korábbi mélyvénás trombózis is, mivel a mélyvénában képződő vérrög károsíthatja a véna falát és a billentyűket.
Az is előfordulhat, hogy a visszerek folytonosságának megszakadásával-, vagy hegesedésével járó balesetek következtében alakulnak ki visszeres megbetegedés, illetve egyes örökletes, anatómiai rendellenességek tovább fokozhatják a betegség kialakulásának kockázatát.
Rendszeres és kíméletes mozgás
A rendszeres mozgás nem csak megelőzés szempontjából, de a már kialakult visszerességre is jó hatással van. Fontos, hogy a mozgásformát és intenzitást mindig az életkorunkhoz-, valamint az állapotunkhoz igazítsuk, de általánosságban elmondható, hogy a rendszeres és kíméletes séta vagy az úszás javíthat a betegség tünetein, illetve megelőzheti az állapot romlását. Kerülni kell azonban a meleg termálvizes fürdőket és napozást is, helyette inkább a hideg-meleg víz váltogatásával történő öblítés az, ami segít enyhíteni a kellemetlen tüneteket.
A rendszeres mozgás segíthet elérni és szinten tartani a megfelelő testsúlyt, hiszen az elhízás nagyban fokozza a visszér kialakulását és a már meglévő állapot súlyosbodását. Segíthet a kompressziós harisnya és pólya, a kényelmes lábbeli, a dohányzásról való leszokás, valamint fontos a hosszú ülés, állás, fekvés elkerülése, hogy a visszér állapota ne súlyosbodjon.
Természetes bioflavonoidok
A visszeres tünetekre jótékony hatással vannak a természetes, növényi eredetű bioflavonoidokat tartalmazó, szájon át szedhető készítmények, amelyek vény nélkül is kaphatóak a patikákban. Ezek a főként citrusfélékből kivont vegyületek képesek a vénák falának erősítésére, valamint az áteresztőképességük csökkentésére. A diozmin tartalmú tabletták képesek csökkenteni a visszér olyan kellemetlen tüneteit, mint például a nehézláb-érzés és az éjszakai lábikragörcsök.
Antal Viktória
2019. 04. 17.